A fantasztikus 1.het, ami kikészített

A fantasztikus 1.het, ami kikészített

Hat kikészítettem magam teljesen, mar első heten. Annyi minden történt és annyira nem aludtam és annyira kivolt a gyomrom már most, hogy csak na. Hétfő este csak a szokásos tetőn shisázás, beszélgetés. Ceila, aki most fejezte be 6 hónapos gyakorlatát, szintén CSR uccsó napjait töltötte itt és jól kikérdeztem mindenféléről. Ollllllyyyyaaaaan romantikus, a svájci mamája utazgatott körbe Latin-Amerikában és megismerte utcai zenész brazil apukáját és egymásba szerettek és aztán ő megszületett és ott éltek, és anyuka szoc.munkás, apuka zenész, igazi hippik.

Másnap esküvőre mentünk!!!!!Illetve csak esküvő előtti partryra!!!!Nagyon durva volt, több száz ember, gyönyörű feldíszített sátor, csillárok,rengeteg kaja és gyönyörű ruhás lányok. Órákig vártunk, majd amikor jött a vőlegény kimentünk hennás gyertyás kis tálkákkal mind szép lányok, bevonultunk, vőlegény papával vmi anyag alatt. És akkor kezdődött a nagy buli!!!Először a vőlegény oldaláról táncoltuk körbe a letett hennás gyertyás tálkákat a színpadon, mindenféle vicces indiai koreográfiákkal, majd a menyasszony oldaláról,majd versenybe, majd nagyjából 3 órával később megjött a menyasszony letakart fejjel és végig kendőbe volt a feje, akkor elkezdtek a barátnők bolywoodi koreográfiákat és aztán végre ettünk. Persze csípős volt. De a végén annyira belejöttünk a vicces táncokba, hogy Aiesec táncokat roptunk!!!Voltunk vagy 20-an aiecesek, pedig csak egy tavalyi LCVP tesójának volt az esküvője, tehát semmi közünk hozzá. Mégis a mi táncunk volt a legjobbJ Persze Tunak, tunakkal kezdtük, aztán a tavalyi pakisztáni MC tánc, majd megpróbálkoztak a Cotton Eye JOeval…hát nagy bukás volt nemhogy gyorsan nem tudták, lassan semJjaj de vicces volt. annyira jót szórakoztam , végre tánc és buli!!!Persze itt nincs má buli!Állítólag van egy-két club, de tök drágák és nem megy senki, nem isznak,stb. Szóval az évi 10-15 esküvő a buli, csakhogy mindegyikre más ruhában kell megjelenniük, ráadásul van az esküvő előtti party, az esküvő, meg a reception utána. Meg eleve hetekig tart az egész.

Hazafelé történt egy vicces dolog. 3-an egy házban lakunk, de nekem egy másik sráccal és lánnyal kellett mennem, akik tök máshol laktak, csak azért, mert a srácnak, haza kellett vinnie a csajt és ehhez nekem is asszisztálnom kellett. Tehát egyedül a srác nem vehette haza a csajt, pedig 3 éve ismerik egymást, csak mert mit mondanának a szomszédok, őr, szülők,stb. Durva. Amíg ott durrogtam nekik a kocsiban, hogyhát nem is látnák a szomszédok, úgyis sötét van és csak hazaviszi!!!!,aztán hazafele a srác elmesélte, hogy hát igazából ő már évek óta tök odavan a csajért, de hát nem lehet tudni mi van, mert hát ilyenekről itt nem beszélni. A pakisztániak közül az egyiknek egy trainee a pasija, egy másiknak egy trainee a barátnője és van egy MCVP, akinek szintén pakisztáni és mind egy óriási titok. Nemcsak szülők előtt, hanem mindenki előtt. De itt annyira pletykás mindenki, komolyan, olyan durván,hogyha csak beszélgetsz valakivel már összehoznak vele. Szegények nagyon frusztráltak lehetnek.

Szerda este egy vacsin voltunk egy Aiesec Alumninál, gyönyörű házban, még csomó piát is vettek, meg persze jó csípőskaját, de én akkorra már kezdtem hulla lenni, úgyhogy el is aludtam. Merthogy készülnöm kellett a másnapi prezire!!!!!!

Ami elég ok lett, sztem jó,többiek viccesnek tartottak. Ott ültek vagy 8-an az én főnököm, meg az én osztályomról, plusz HR-es, meg akikkel fogok még dolgozni. Először a két Aieseces MC beszélt az Aiesecről, meg hogy kerültem én ide. Annyira tetszett nekik, hogy még a főnököm is azt kérdezte lehet-e 30 évesen aieseces. Azt hittem van vagy 35. Kicsit elkeserítő, hogy ő már 3 éve van itt, tehát 27 évesen került ide és már előtte is éveket dolgozott egy másik helyen velük, itt meg főnök mióta. És a férje is sok—sok-sok éve megvan….hol vagyok én ettőlL Pedig nagyon modern nőci, inkább brit lehetne, mint pakisztáni. Na, aztán én beszéltem Mo.ról, töri, föci, gazdaság, híres emberek, még a Dius tavalyi diáját írtam át, aztán röviden magamról ,persze egy családi képet is beraktamJés hát nevettek, úgyhogy biztos vicces volt. Reggel még előtt vettek tőlem vért a company medical chek up miatt. Aztán még du. mintha lettek volna vmi találkozók, de már nem nagyon emlékszem. Este már elég beteg voltam, de a legrosszabb még hátra volt. Hajnali fél2-ig kellett várnunk, hogy Cileiát kivigyük a reptérre, 6 hónap után ment haza és hajnali 4kor indult a gépe. Sajna 1 perc rövid búcsú után eltűnt, úgyhogy nagyon bosszankodtunk, hogy 2 órt utaztunk 2 percért. Ezért még benéztünk a McDonaldsba- Itt ez nagy divat. Állandóan Mekibe járnak, van aki naponta!!!Hihetetlen. Hát most én is kénytelen voltam, mert már ebéd óta nem ettem, 3 napja 3-4 órákat aludtam és kezdtem köhögni is. Annyira fáradt voltam, hogy pillanatonként veszítettem az eszméletem, mint amikor vki pont félálomban van. Nem hittem, hogy haza bírok menni. Hát hazabírtam, de a McDonalds, meg a kimerültség megtette a hatását. Másnaptól olyan beteg voltam, egy hétig futottam a WC-re, de 5npig kb. óránként, kicsit lázas is voltam és jött a jó kis hurutos köhögés. Sok oka et, főleg a légkondi hideg nappal, áramtalan ventilllátor nélküli forró délutánok,esték váltakozása, a jó kis csípős kaja, koszos levegő,stb. De itt mindenki átesik ezen. Nekem kicsit már kezd fárasztó lenni.

ELSŐ MUNKANAP

Reggel betelefonáltunk, hogy mikor kezdjek és át mondták, hogy most rögtön. Fogalmam sincs, mit vegyek fel, úgyhogy a helyi viselettel próbálkoztam, az nem lehet rossz. CSodálkozott is mindenki, hogyhogy van nekem már ilyen. A TN managerem, aki az MC exchange különben, letárgyalt, ogy minden ok legyen. Aztán főnök csajszi elmagyarázta mit is csinálunk, bemutatott mindenkit, vannak agy 350-en, persze nem kellett mindenkivel kezet fognom, de majdnem. Gyönyörű az iroda, a kajálda és még bölcsi is van, ahova 2 hónapos kortól jöhetnek a bébik. én is gyakran meglátogatom őket kikpcsolódniJ Van teás fiú,az mindig jön és kérdezi mit kérek, a kaja is tök egészséges, sajna fizetni kell érte. Még az ő termékek, tehát a jégkrémekért is, de azokat valamennyivel olcsóbban adják. Az irodám gyönyörű, mert mivel pont nem volt hely, egy igazgatóiba raktak. Kilátás, nagy szoba, minden.
Első nap még csak a cégről olvastam úgy általában, termékek, history, policyk, országok, meg megmutatta az egyik srác, aki ugyanott dolgozik, mibe hogy kell belépni. Meg elkezdtem rengeteg dokumentumot olvasatni. Másnap elmagyarázta a főnök csajszi – aki kb.30-35, nagyon energikus, pakisztáni-brit, mindenhol ott van, edzeni jár, teniszezik és a CSR-on kívül, ami rengeteg még a kommunikációt is ő csinálja. Persze mindig csini, tip top. Szóval elmagyarázta az egyik projektet, utána rögtön projekt találkozó volt, azt elkezdtem csinálni. Harmadnap reggel egy harmadik projekttel mentünk süketnéma iskolába aktívkodni. Negyednap volt az előadásom magamról, Mo.ról, Aiesec, kb.8 vezető előtt, aztán elmagyarázta a negyedik projektet és azokkal is volt találkozóm. Annyi rengeteg dolgot adott rögtön, hogy sosem leszek kész vele, főleg mivel minden este program van és még nem is vagyok teljesen jól.
Maga az Unilever CSR már rengeteg mindent csinált szerte a világon, meg itt Pakisztánban is. Háromfajta dologra lehet osztani. Egyik a dolgozók bevonása, tehát, hogy ők is környezettudatosan, meg társadalomtudatosan éljenek, meg önkénteskedjenek. Ezzel voltunk a Süketnéma iskolában, ahol megnéztük hogy hogy tanulnak, mi is tanultunk egy kis jelbeszédet, adtunk ajándékokat. Ennek a keretében kell majd a Föld napra is szerveznem valami activityt. Faültetés meg strandtisztítás már volt, úgyhogy ha bárkinek bármi ötlete.
A következő az hosszú távú projektek támogatása, pl.egy kórház, iskola ilyesmivel long term partnership. Aharmadik csak egyes pénz támogatások.
A negyedik, pedig a marketing egy része, mert egy terméket népszerűsítnek egy projekttel, pl. a Lifebuoy a higiénia fontosságát az Uniceffel, ez a másik projektem, vagy az Omo a szabadtéren való játszás fontosságát promotálja. Ez a harmadik projektem, fontos embereket kell meggyőznöm, hogy adják a nevüket ehhez a tanulmányhoz, amit többszáz anyával végeztek a világon, hogy manapság hogy játszanak a gyerekek, mennyire vannak a tV előtt, mennyire mennek ki,stb
A negyedik a süketnéma projektről kell írnom egy cikket, csak pont akkor is hasgörcsöm volt a csípős kajától, de azért meglesz.
Az ötödik legnagyobb, amit teljesen a legelejétől és egyedül kell az az Unilever Pakisztan környezetvédelmi projektje, kezdve a gyáraktól egészen addig, hogy ezekkel a projektekkel munkát adjunk a helyieknek, vagy ilyesmi. Szóval iszonyat sok,fogalmam sincs hogyan, honnan, mit, de legalább tényleg van értelme és hát nagyon nagy felelősség, főleg ha tényleg meglesz, bár 3 hó alatt kétlem. És mivel 7kor kell kelnem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!, mert jön értem egy kisbusz, ami a környéken lévő dolgozókat viszi be és így mi már negyed9re ott agyunk 9 helyett, hát a halálomon vagyok egész nap, és már 5kor végzek,amikor nagyjából akkor ébrednék fel.

ELSŐ ÉJJEL ÉS NAPPAL IN KARACHI

Hát az első éjszakám egy tragédia volt. Kb. reggel 7-re tudtam elaludni. Először is jön a zaj az utcáról, szombat volt, mindenki partyzott hajnalig Aztán a szúnyogok. Egyszerűen képtelenség aludni mellettük. Valamikor az éjjel közepén Nida – az MCP csaj, akivel lakom – bekapcsolta a fan-t. és így jobb lett egy kicsit, de olyan hangos, hogy így meg ettől nem lehet aludni. Ráadásul éjjel nincs annyira meleg és olyan gyorsan megy a ventilátor, hogy én mindig fázom. Neki viszont melege van. Hát, nm könnyű. Mindegyik szobához van egy kis fürdőszoba is, ahol harmadnapra meleg vizet is találtam!!!!És van benne zuhany, normál WC, minden,tok jó. Persze nappal nem kell meleg víz, mert csak úgy folyik az izzadtság a melegtől, főleg a gyakori áramkimaradások miatt – erről majd írok külön fejezetet –de reggel azért elkel. Aztán mire elaludtam volna végre elkezdték a hajnali imát, majd kezdett kivilágosodni és a rengeteg madár, amelyik kb. a tetőnkön lakik vidáman csibirgélni. Reggelre olyan fáradt lettem, hogy semmi problémám nem volt a melegben, fényben és zajban aludniJ
Aludtunk kb.délig, vagy 2ig. Ugyan meg voltam hívva egy Beach partyra, amire nagyon elmentem volna, mert egy egész egyetem ott volt, vagy 200-an, de a hasam eléggé kivolt ahhoz, hogy ne kockáztassak. Du. Klepoval,aki a szlovák Talent Management MCVP elmentünk „várostnézni”. Ez elég lehetetlen dolog itt Karachiban, mert ez az egész valami nem is egy város. 16 millió ember él benne elszórva, nincs városközpont sem, van tengerpart, meg óriási mocsarak a város közepén. Van ugyan egy központi office area ahol dolgozom is, de a nép nagy része ettől jó távol van.
Megnéztük a Mohatma Palace-t, ami régi királyi palota volt é állítólag itt volt a független Pakisztán első külügyminisztériuma is. Ma ez egy múzeum és a híres pakisztáni terrakották, színes csempék kiállítása volt benne. Nagyon szép és minden mecsetben más színű, mintájú csempék vannak berakva. Mint ahogy LAhoreban látta is. Aztán lesétáltunk egy óóóóóóriááásiiii parkhoz, ami egészen a tengerpartig vezetett. Tök műpark, nincs benne fa sem, csak bokrok geometriailag elrendezve. a parknak a nevét senki sem tudja, csak a bevásárlóközpontét mellette.
Este CRABBING- Crab = rák. Crabbing azt jelenti, hogy kibérelünk egy csónakot szakácsokkal, kihajózunk a kikötőbe és ott a szakácsok megfőzik a tengeri herkenytűket, mi meg megesszük himbálózás közben. Ez egy vitorláscsónak volt, vicces öreg matrózfélékkel a tetején, persze ők is a tipikus férfi viseletben voltak, vagyis a fehér hálóruhának kinéző felső plusz fehér bő nadrágban. Itt még az építkezésen dolgozók is ezt hordják, nem értem hogy tudnak benne mozogni. Mivel ez a tengerészet kikötője nem volt szabad fotókat csinálni, csak titokba, ezért mindegyik sötét lett- Éjjel nagyon jól nézett ki az egész a kivilágított hajókkal, fényben elég ronda lehet. Rám elég nagy hatással volt az egész, mint szárazföldi, tenger nélküli kislányra, főleg az óriási olajszállító hajók. Kitalálták a KArachi LC-sek,hogy szerveznek egy TN-t (szakmai gyakorlati hely)az olajszállító hajára- Munka napi 24 óra, szállás munkahelyen. A legdurvábbak a rakodógépek voltak. Elég messze voltunk és egy icipici doboz volt akkora, mint egy autó, mert valszeg autó volt benne és az egészhez képest az csak egy századrésze volt. Óriási síneken mentek a cuccok ide-oda, emelte a daru. Olyan nagy, hogy még a házunk tetejéről is tök jól látszik. Nappal meg közelről még nem láttam, de van itt egyóóriááásiiii szökőkút a tenger közepén. Pár km-re a parttól építettek egy sok méter magas szökőkutat, amit szintén este lehet látni a házunkból, mert ki van világítVa. Csak úgy, látványosságnak csinálták.

TRAINEE HOUSE

Elég jó helyen lakunk, központhoz közel, egy főút és egy Pizza Hut mellett – elképesztően sok Mc Donalds, Pizza Hut, KFC, stb. van itt és mindenki ezekben eszik!!!!!! – egy commercial area elején, tehát 2 lépésnyire van a Sony Bolt, 4 bank, éttermek, minden. Gondolom itt sokkal drágább is, nekem 6000 Rs (rupia) kell fizetnem, ami jelenleg 2,7-tel szorozva olyan 16-7 ezer plusz a net. Hát nem kevés, kb. 20 000 Rs lesz a fizetésem, ugye kajaköltség, transport,stb.
Két lakás van, a második emeleten a traineeké, a harmadikon pedig az MC house. Egyelőre az utóbbiban lakom, az Mc kérésére, de a traineek sokkal jobb fejek, meg mivel ott van TV, állandóan ott ül mindenki. Egyelőre az MCP-vel lakom ez elég nőietlen lány, semmi gáz, de nem egy barátnő típus, úgyhogy nem mondanám, hogy annyira jó egy szobában lenn vele. Fent van egy nappalinak kijelölt szoba is, meg egy közös tér, úgyhogy sokkal több a hely. A legjobb a fenti terasz, nagy és látszik az egész város. Kb. Persze nappal meleg van, de esténként nagyon jó, kivéve a szúnyogokat, amikből rengeteg van.

23 ÓRÁS VONATÚT LAHORE – KARACHI

Hát a vonatút halálos volt. A végefelé már mindenki meg akarta ölni egymást. Este még elég ok, bár éjjel elég hideg volt. Aztán reggel már lehetett látni, hogy egy óriási sivatagon haladunk keresztül. Reggel 11-re kellett volna érkeznünk és este 19-re voltunk Karachiban. Délutánra olyan forróság lett, hogy már semmi sem segített, sem a fan, sem az ablak. Mindenki halálra unta magát. Én meg persze igyekeztem nem enni semmit, mert már 2 napja minden csak kijött belőlem. Az uccsó szakaszt Hyderabad és KArachi között óra helyett nagyjából 4 alatt került megtennie. Már minden bajunk volt. Szerencsére a Karachi LCből kijöttek értünk, ketten, akik másfél órával később Review Boardra mentek. Érdeke, főleg, mert csak pár napja voltak Aiecesek. Eredetileg az volt a tervük, hogy PaKola-t öntenek a fejemre, de szerencsére elálltak ettől az ötlettől. Mondjuk, csak amiatt, mert akkor az ő kocsijuk lett volna ragacsos. A PaKola egy nemzeti ital, olyan, mint az orenzada, iszonyat szar, édes buborékos valami, azt mondják fagyi ízesítésű. Hát ez elég érdekes.
Annyira halálomon voltam, koszos, éhes, hasfájós, fáradt, hogy még a traineekkel sem nagyon beszéltem, csak mentem zuhanyozni.
Rögtön este vissza/megérkezésünk tiszteletére nagy Barbecue partyt csaptak a tetőn, úgyhogy rögtön megismerhettem az egész LC KArachit. Persze a fűszeres csirke gondolom nem tett túl jót, de legalább finom volt. Rengetegen voltunk, szerintem több, mint 20-an és tök jófejek, meg viccesek voltak mind.

LAHORE OLD CITY – MÁRC.14

Reggel végre sikerült nem 2kor felkelnem, pontosabban szólva már 10!!!!!-kor jöttek értem a fiúk – értsd Klepo, a szlovák MC Talent Management és Jeremy ausztrál kínai jövő évi MCP – és bementünk az óváros labirintusába!Mesés volt, igazi mesés kelet. Szűk kis utcácskákban bolyongtunk mesteremberek, édességárusok, zöldségesek, pékek, szabók nyitott üzletei között. Színes tésztahyek kenderzsákokban, többezer csoki felpakolva, mecsetek, teaárusok, bicikliző gyerekek, fekete ruhás nénik. Aztán elértünk végre – fogalmam sincs hogy – a híres mecsethez- Nagyon szép volt, színes csempékből összerakva. Belül a szökőkútnál egy bácsi épp mosakodott, egy kendős ő a sarokban ette papírzacskóban hozott ebédjét, a mecsetben dolgozók teregették ki az imaszőnyegeket a hosszú pénteki imára és galambrajok szálltak fel a minaret mögött. Gyönyörű volt. Elmentünk egy utcai kajáldába, ahol a két srác másfél órás előadást tartott nekem történelemről, politikáról, szokásokról. Itt vannak már egy pár hónapja, főleg választások, szükségállapot, Bhutto halála és robbantások alatt, úgyhogy elég érdekeseket mondtak. Sikerült úgy elhúznunk az időt, hogy futni kellett haza a cuccokért,mert ment a vonat. Erre mi történt? Az idióta riksás eltéved. Nasar colony helyett a Nasret colonyba vitt, ami eleg gaz volt, mert igy meg fel orat kestunk.
Oriasi rohanasok utan 5 perccel indulas elott odaertunk az allomasra, es akkor kiderul, hogy a vonat ket oras kesessel indul. Tok jo.

SUFI NIGHT

Viszont elvitt minket egy Szufi estre!!!!Még mindig nem teljesen világos számomra mi is ez pontosan. Kapcsolódik párszikhoz, zoroasztroizmus vallása, kaddafi szent zene, szufizmus filozófiája és transz. Hát mi a transz résznél érkeztünk meg. Egy nyitott templomban összenyomva több száz pasi a földön kucorogva hasist szív és rázza a fejét vagy magát egy óriási dob ütemeire, amit két óriási ember ver. Nagyjából ennyi. Érdekes, de én arra jutottam, hogy olyan, mint a techno,csak akkor lehet élvezni, ha beveszel valamit. Akik szívtak jól elvoltak, én csak szenvedtem a mellem ülő brit gyerek cigijének a füstjétől, az összenyomódott végtagjaimtól és az unalomtól. Persze itt is elment egy másfél órára az áram, akkor még uncsibb lett. Akárhányszor felálltam kiegyenesedni, visszaparancsoltak, pedig nekünk külföldieknek nagyon spéci helyünk volt. Annak ellenére, hogy későn jöttünk, már tömve volt a hely,szorítottak nekünk a falnál. Fél 1-re sikerült meggyőznöm a többieket, hogy most már nagyon várnak otthon. Hát nem volt semmi kijutni. Olyan tömeg lett az éjjel közepén az icipici büdös, saras utcában!Riksa, riksa hátán, autók, emberek. Elég felkapott hely lehet. Abban a megtiszteltetésben is részesültünk, hogy pont amikor mi ott voltunk, megjelentek a híres szufizenész testvérek és az ő dobolásukat hallgathattuk. Különben elég jók voltak, főleg miután egy szaxoféle is csatlakozott hozzájuk.

LAHORE MÁRC.13.

Huuu…hát jól lemaradtam. Annyira, hogy már követni sem tudom magam. Talán utoljára még Lahore-ból írtam. Mikor volt már az.

Szoval Lahoreban, harmadnap égre sikerült eljutni a híres helyekre, az óvárosba. Láttuk a Lahore Fort-ot, amit még valamelyik szultán építhetett, óriási területen vörös köves falak, szép boltívek és valaha szép kertek. Sajna nem nagyon van karbantartva. Sőt. Pedig szép lenne. Az érdekes a földalatti labirintus rendszer volt. Amit ugyan csak fentről, egy kőből lehetett látni, de mesélték, hogy a Seherezádék így menekültek át IndiábaJ Utána pedig a …………….Mosque!!Wwow!!!!Óriási és gyönyörű, sokezer ember férhet bele. Pont naplemente volt, látszott az egész város és a vörös kőből épült óriási mecset. Egy kis múzeumba is elmentünk, ahol látható volt Mohamed kis hajszála, levetett palástja különböző tárgyak, amiket állítólag használt és még a lábnyoma isJElég hihető. Mindenesetre tiszteletből csak hátrálva lehetett kimenni a teremből. Meg persze fejkendőstül, mezítláb a mecset egész területen. Kivilágítva még gyönyörűbb volt. Ott volt még ………………. ahol kikiáltották Pakisztán függetlenségét. Aztán felmásztunk a híres Cocoo’s CAfeba, amit egy művész alakított ki a műveivel a helyi prostikról. Mivel az ő anyja is prosti volt és maga hely is a vörös negyedben van, a képek is róluk szóltak, ami elég érdekes itt. De a tetőről gyönyörűen látszott a kivilágított mecset. Aztán gondolom elmentünk kajálni. Mint általában. persze lehet, hogy nem. Jaja, tudom már. Ettünk kebabot az utcán, majd eljutottunk a híres helyi hostelbe. Lonely Planetban fél oldal írnak róla, annyira híres. Mégpedig arról, hogy Malik, aki vezeti csak a saját szórakozására csinálja, nem akar meggazdagodni ebből, ezért tök olcsó, minden külföldi idejön és Malik viszi is őket mindenféle jó kis programra, pl. a helyi Bollywood gyárba, melyben sajnos ottlétem alatt épp nem forgattak.

ELSŐ NAP PAKISZTÁNBAN

Tehát szerda….reggel, illetve 12 körül keltünk, fincsi helyi reggeli, ami parathi omlett. Parathi olyan, mint a chapati, roti, naan, meg ezek,vagyis mint egy nagy tortilla csak kicsit más. Tejes tea, mint mindig. Aztán internet végre és 3kor már el is indultunk. Sajnos nem mehettünk a híres várhoz és óvárosba, mint ahogy terveztünk, mert sztrájkoltak az ügyvédek, és mondták, hogy jobb ha elkerüljük a tömeget. Egy éve volt az első ügyvéd sztrájk, amikor Musharaff elutasította a főügyészt,vagy ilyesmi, majd utánanézek. De azóta ez egyre jobban kiterjedt. Pedig itt LAhoreban rengeteg néznivaló van ez a kulturális, művészeti és intellektuell központja az országnak. Karachiban semmi ilyesmi nincs, maga a város is nagyon régi és történelmileg is fontos. Szóval remélem másnap lesz lehetőségünk nézni valamit. Végülis találkoztunk a többi Aiesecessel az egyetemnél, ők a LUMS-ban tanulnak, ami LAhore University of Management Sciences. Persze tök szép, kertekkel, virágokkal, modern. Elmentünk kajálni egy helyre, ahol meglepő módon egy Mona Lisa festmény volt, miközben jointot szívott, ami ugyan szokásos látvány lehet egy európai pubban, de nem itt Pakisztánban. Naan-t ettek csirkével meg sajttal, ami persze finom lett volna, ha nem olyan csípős. Aztán fagyiztunk is, majd mentünk moziba. Na hát az kész vicc volt. Olyan mint Bolywood csak sokkal szarabb minőségben. Kész vicc volt. Falusi szerelem és bosszú film, ezért a szénaboglyák és tehenek között, gyönyörű ruhákban énekeltek és táncoltak, de nem ám szép fiatal lányok, hanem ronda, 50 éves, kövér nyanyák játszották el az ártatlan szerelmes kislányt. Úgy viselkedtek, mintha 16 évesek lennének, közben majd kiszakadt rajtuk a ruha. Annyira vicces dolgokat csináltak, szakadtunk a röhögéstől, aztán mindig jött egy csávó, hogy kérünk-e teát, kólát,stb..de maga az egész mozi úgy nézett ki, mint egy földalatti parkoló popcornokkal. A legjobb rész, amiért egyáltalán érdemes volt eljöi az a 3 perces szünetben játszódó watershow volt. Rengeteg pici szökőkút, mint a Westendben, de sokkal gyönyörűbb, zenére táncoltak és még színt is váltottak, sok pici vékony sugárban mozogtak ide-oda és tényleg nagyon szép volt. Aztán elmentünk a mellette lévő vidámparkba, ami nyilván kicsit régi volt és elég félelmetes is, úgyhogy én csak néztem, ahogy a többiek sikoltoznak, addigra már úgyis fájt a gyomrom is. Voltunk kb.4en külfödiek –Klepo szlovák, Jeremy ausztrál, Ryo japán meg én - és 6en helyiek (MAvra, Sohaib,Sadhya,Sonja és még 2 csávó). A kocsi 8an nyomultunk be, vékony kis csajszi a gyomromon ült fél órán keresztül, hát ez sem nagyon segített.

Itthon még megjött plusz 2 uncsitesó, a 2 nap alatt láttam vagy 10et, ezek fotómodellek, meg is mutatták a nagy plakátot, amin rajta van, a nagyit hozták vissza, aki most itt nyaral pár hétig és mindig nagyon izgul értem. Az én szobám a ház lenti részén van, ahol a nagybácsik laknak, ott is 3 kövér vicces gyerekkel, plusz a sok szolgálólány. A nagyinak is van egy segítoje, plusz egy szakács, egy sofőr és pár más háziasszony.

INDIA – PAKISZTÁN HATÁRÁTKELÉS

Tomi hajnali 4kor elment a buszmegalloba, hogy reggelre beerjen a munkaba, en meg reggel elkeszultem es elindultam a hatarra...elegge megfaztunk a legkondi es a kotelezo mezitlabas setalgatas miatt, jelenleg hangom is alig van, de meg jol vagyok. csak 30kmre volt a hatar, helyi busszal mentem oda, aztan egy bicikli riksa elvitt a 2-3 km-re levo hatarhoz...utkozben a szomszed riksabol vegig ordibalt egy neni az en riksasommal, hogy hogy van pofaja tolem 10 rupiat kerni, amikor 5 az ara…atkeleskor nagyjabol 8 hataror nezte meg az utlevelem, ele indiaii, fele pakisztani oldalon....nem tudom minek annyian, de igy allanodan le kellett allnom, amit a 40k-s cuccal nem volt konnyu..kb.1 km-t kellett gyalogolnom, de meleg, nap es nehez cuccok miatt eleg kemeny volt...petsze vinni akart a sok hordar a cuccom, de azt mar nyilvan nem hagytam..nagyon vicces volt,mert elozo nap ugyanitt voltunk Tomival megnezni a hatarzaro ceremoniat, ami annyira vicces volt, kesz cirkusz, az indiai es a pakisztani oldal egymat kiabalta tul es emelgette magasabbra a labait, hogy mutassak ki a jobb..nem volt konnyu odajutni sem,mert az indai oldalon sztem tobb ezren volak, de legalabbis nagyon sokan, es a szokasos nyomulas ment, mindenki osszenyomva es taposva a masikat a bejaratnal, amikor bent kiderult, hogy rengeteg hely van....a pakisztani oldalon senki nem ult, aztan fel6 ra ott is megtelt, de ott csak par szazan lehettek, sokkal kisebb volt...es 1 oran keresztul mentet a hazafias kialtasok, hogy eljen india es eljen pakiszan..igazi cirkuszi musor volt, mert kozben mentek a bolywoodi filmekbol a zenek, kissracok punjabi - itteni tartomany - tancot nyomtak korusban, majd elkezdtek a katonak futkosni, vagyis menetelni,de mindig olyan magasra dobaltak a labaikat, hogy az egyik majdnem leutotte a sajat sapkajat.oriasi emberek voltak,tobb mint 2 meteresek,tarajos kalapban, tenlyeg nagyon vicces volt..es az emberek mindenfele szlogeneket kiabalatak, amire az egesz tomeg visszaorditott...

szoval masnap en csak atsetaltam a hataron, de akkora erzes volt atmenni a szines kapun, a 2 zaszlo kozott, es utana egy oriasi kapun,ahol arab irassal van felirva, hogy welcome to pakistan..gondolom...a pakisztani immigracio hihetelen jol nez ki, belul, olyan,mint egy europia repter iszonyat modern, van taskanak atvilagito cucc, meg minden,meg is kerdeztem, hogy nincs -e itt repter a kozeben..d a legviccesebb,hogy amikor kimesz ebbol a csillogo marvany epuletbol, ahol flat tv-k mg szuperelektronikai cuccok vannak, kijutsz egy poros durvan lepukkant reszhez, ahol szegeny feher ruhas pakisztani fefiak szurcsolik a tejes teajukat koszos kisboltokban,tok por az egesz,meg nehany kocsi.....na,amikor odaertem es vegre lepakoltam egy padra cuccamat, nem volt meg ott senki, ugyhogy pobaltam hivni oket, mikor jonnek, leraztam a taxisokat, es mire elertem oket, es kezdtem pakolaszni, megjelent mogottem a fel pakisztani Aiesec!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!ugyan csak 5en voltak, de ebbol 3 an a 4 tagu MC bol, ami az orszagos vezetoseg, meg 2 pakisztani lany, az egyik csavo egy szlovak, o csinalja a people developmentet, most jottek pont a nemzeti konferenciarol es pont az egyetemen is 2 het szunet an,ugyhogy nagyon jokor jottem,mert most mindenki raer es pont mindenki itt van,ebben a varosban a konferencia utan,ami eszakon volt, mielott visszamegy delre. Es hat ahogy fogadtak! virgfuzerrel, kendokkel, ajandekokkal!!!!!!hihetetlen volt, anniyra jo, es azota is mindenki engem visz mindenhova, mert hat nagyon orulnek,hogy eljottem annak ellenere, hogy aTV ben csak rosszat halani Pakisztanrol....mondtak hogy voltak tobben,akik jottek volna es visszamondtak a hirek miatt, pedig annyira ferde kepet mutat Pakisztanrol,eddig mindenki tok jo fej,viccesek es minden annyira normalis,szoval azert is kezelnek igy,mert csak 4 eve van mukodi aiesec itt es meg nagyon uj minden neki, szoval nem en vagyok a sokezredik tranee,mint indiaban,ahol senki nem er ra veled foglalkozni,hanem csak a 17.!!! es foleg lanybol van keves, szoval tenyleg tejben vajban vagyok furdetve:)
rogton el is vittek a varos fele egy kis varosnezesre, a Shalimar gardenst neztuk meg, regi kiralyi ertek
aztan elmentunk kajalni,de persze kozben is renegeteget beszelgettunk, a szlovak srac a pakisztaniakat szivatta,ok meg ot, de nagyon viccesek oltak, meseltek mindenfelerol, milyenek az emberek,kultura, helyek, csak mar eleg faradt voltam..egy modern mcdonalds fele kajaldaban voltunk, de helyi kajat kaptunk, ami chat, es osszekevert dolgok,lehet gyumolcs, zoldseg,hus,barmi es fuszerrel agy anelkul, meg yoghurt, tok finom volt, na itt is viccelodtek egy csomot, aztan eljottunk a csaladi hazba, az egyik lanyhoz,Marvanak hivjak,nagyon aranyos,tok ertelmes es jofej es tok jol megertjuk egymast, na o is kerdezett egy csomot,o is developmentes, plusz van egy masik tok ertelmes occse, 18-20 evesek, anyukajuk kemeny asszony, a pilota papa mar 15 eve meghalt egy repulobalaesetben,de egyutt laknak uncsitesokkal, nagybacsik, nagynenki, nagymama, mindenki aranyos, de egy high class, mind a hadsereghez tartoznak, tok nagy a hazuk,van vagy 3-4 szolgalolany meg sofor is, ja a hatartol is soforrel jottunk,, ami eleg nagy valtas volt a gyalogos cipekedes utan,persze legkondi mindenhol,ugyhogy meg jobban megfagytam...de a kendo amit kaptam ugyis rajtam volt mindig..meg nem tudom igazan mi a kulonbseg a ket orszag kozott, ok eleg jo fejek,tisztabb is,es sokkal szinesebbek a teherautok es riksak,ja es biciklis riksa nincs..es minden pasi feher hosszu ruhaban van es minden no szines indiai rihaban, salwar kamiz, este el is mentunk csinalni nem egyet..nem volt konnyu a piacon valasztani a rengeteg szines anyag kozul,vagy egy orat voltunk, aztan elvittuk szabohoz,aki levette a mereteim es majd holnapra megvarrja..utkozben megkaptam az elso GOLKAPA-mat,ami helyi kaja es hat igazi kihivas volt megenni, mert olyan szaraz nyitott fankszeruben vannak vmi golyok,amit gyorsan bele kell meriteni egy savaynu lebe es egybe bekapni,ami szinte lehetlen,mert tok nagy, a hatodiknal mar nem folyt ki az egesz a szambol es Mavra, akinel lakom tok buszke volt ram...elotte meg itthon ettunk finom csokis tortat meg teakat persze, aztan vacsiztunk is, szep ebedloben, szakacsok megfoztek, mi meg megettuk, kozben mindenki mobilozott...beszelgettem uncsitesoval,nagybacsi,nagyneni,aki NAirobibol szarmazik,van it egy csomo kenyai cucc, es annyi erdekeset meseltek, tovabbra is, eleg kritikusak Pakisztannal szemben, es tok erdekes a tortenelme, szoval nagyon jo volt, de addigra mar nagyon hulla voltam, megnem is tul jol, ugyhogy ejfelkor lefekuldtem.
van kulon nagy szobam, oriasi aggyal,furdoszoba es ott szagolgatom rozsa viragfuzeremet, gyonyoru..kaptam mar karkotoket is:)

AMRITSAR A SZIKH KOZPONT

buddhista kozpont utan a szikhek szent helyen voltunk, hihetetlenul gyonyoru, 750 kg aranybol van csinalva egy to kozepen, korulotte feher epuletek es belul is minden arany es barsony es mi este 11kor mentunk be,mer kulonben orakig kellett volna varni es ugyis 24 oraban nyita van es hihetetlen milyen munka folyott, gyerektol idosig minden tarsadalmi osztalybol egyutt tisztogattak meg a csillar darabkait it, minden egyes mozaik reszletet minden este kitisztitanak, enekeltek kozben, az egesz oriasi teruleten mindenki dolgozott valamit teljesen onkent, es napi 30ezer embert etetnek meg ingyen, mi 2x is ettunk es folyamatosan jonnek az emberek es olyan csapatmunka folyik, hogy hihetetlen, osztogatjak a tanyerokat, kajat, bent leulsz sorban a foldre, hozzak kulon az eteleket, vizet, aztan mindenki adogatja a mosogatashoz, aztan mosogattak rengetegen, nagyon durvan nezett ki.....Amritsar tenyleg hihetetlen hely...es a szikhek mindenkit befogadnak,mert azt mondjak, hogy minden vallas egyenlo, johet barki, egy isten van mindegyiknel....

ja es ami meg viccesebb volt az a hatarzaro ceremonia, ami az Indiai – Pakisztani hataron tortenik minden du es annyi ember jon ide, hogy osszevisszanyomtak a belepeskor…vegig megy a bolywoodi zene, hazafias kialtasok es a ket oldal vetekedee,hogy ki is emeli magasabbra a labatJnagyon vicces

A DALAI LAMANAL

eppen McLeod Ganjban vagyunk, ahol a tibeti buddhista menekultek elnek 50 eve es ma lattuk par meterrol a dalai lamat es rank is nezett es meg is aldott a kezevel:)
gyonyoru hegyek vannak, havasok, nagyon szep, mar 2 napja buszon alszunk, ugyhogy elegge elfaradtunk, kicsit hideg van, voltunk shimlaban, ami hill station, regi brit nyaralo hely volt, lovagoltunk is,pici ponilovak cigültek fel minket saras hegyi úton, fent volt szép kilátás, Himalája, ilyenek….itt atibetieknel meg voltunk a muzeumokban, ami leirja a so szornyuseget, amin atmentek,meg atmennek, aztan a Lama pont tanitott, es lehet kis radioval venni az angol forditast, de allitolag eleg erthetetlen, mely meditacios olgok, aztanamikor visszavonult a szobajaba akkol par meterre volt tolunk es osztogatta az aldasokatJ voltunk ayurveda masszazson is, jaj de jo volt, 1,5 ora, meleg olajos masszas…nagyon fasza ez ahely,MINDENT lehet itt csinalni,jogazni,masszazsozni, onkenteskedni, tanulni tibetiul, szakacskodni, hegyet maszni, rengeteg itt a hippi, akik evekig el vannak itt… aztan elsetaltunk egy tohoz, mert en kerestem a helyi ngo-kat es egy lany behivott a hazaba, ahol pont latogatoban voltak a tibeti nagyszulokJ egyutt szurcsltuk a foldon veluk a teajukat es tanultunk tibetiulJ… holnap meg megyunk a sikh szent helyre, aztan Tominak vissza kell mennie dolgozni...elkezdtem bojtolni is, ha mar ennyi szent helyen vagyunk.Tomit meg is aldotta a buddhista szerzetes...

az út eleg korulmenyes volt, sok sok ora busz, aztan lekesett csatlakozas miatt csak az ejjeli vonat maradt….amig vartunk egy fel egyetem odajott hozzank, infos sracok,iszonyat viccesek voltak, szivattak egymast, minket meg kerdezgettek osszevissza..hajnali 4kor ertunk Amritsarba es akkor is nyitva volt a templom..komolyan Indiaban akarmikor akarmit

CHANDIGARH - 2008. marc.5-6

Masnap 1ig aludtam kb., kajaltuk es talalkoztam a ket sraccal,akik elvittek tok jo helyekre..van itt egy RockGarden nevu park,amit szinten egy kreativ epitesz tervezett es mivel maga a varos csak 50 eves, LeCorbusiere tervezte es tenyleg tok geometriai,csak negyzethaloban van minden es csak szamos szektorok vanak, szoval elkelt egy kis szep dolog ide, vittek meg egy mesterseges tohoz,ahol mindenki setal,meg csonakazik, meg egy szikh templomba..itt csak szikhek vannak, rengeteg. Del- Indiaban senki nem volt, ezek a turbanosok,akik regen harcsok voltak es soha nem vagnak sem hajat sem szakallat, a turbanuk alatt hordjak,elmelteileg van naluk kes, fesu, gatya is, es nekik nem kotelezo a motoron a sisak:) a fiatalabbak fekete neylonharisnyaba csavargatjak a hajuk, alanyok,meg icipici feher fokotot tesznek a kis gombocbe,amibe a hajuk van felcsavarva...kulonben ez a varos tenlyeg tok mas, nagyon tiszta, rendes, renegeteg munka van, alig van szegeny,tehenet sem látni es tilos az utcan cigizni!!!! a sracok titokban,elbujva cigiztek este a sotetben,kulonben rengeteget kene fizetniuk...szoval korbevezettek a varoson es egy csomo erdekest meseltek mindenfele indiai dologrol..aztan elmentunk egyutt kajalni es a mozibol faradtsag miatt nem lett semmi, de azert otthon meg tancoltunk egy kicsit, meg honlapozunk,meg sikerult furodni,itt sincs zuhany, a meleg vizet meg meruloforraloval csinaljak a vodorben,eleg vicces...a haz eleg koszos, van bent egy csomo szoba es csomo kulfoldi, kb. fele fiu,fele lany, es egy macska miatt kibirhatatlanuk budos nehany szoba, a szobatars, meg a tobbiek is eleg jofejek, a kanadai indiai srac,akivel a Tomi lakik atkoltozott a masik szobaba addig,amig itt vagyok, tok rendes..tok jo ido van,nem tul meleg, mar mindenfele emberrel osszebaratkoztam, nem nehez....ettem del indiai meg kinai kajat,meg persze gyumolcsleveket:)

ÚT INDIÁBA ÉS EGY FÉLRESIKERÜLT MEGLEPETÉS

Hat a meglepetes (mármint, hogy meglátogatom Tomit anélkül, hogy tudná) vegulis nem rajtam mult, én tok jo voltam, mindent nagyon jol ki tudtam magyarazni, el is hitte volna, csak hat aki technikai guru, az ellen nem tudok mit tenni. Tomi ugyanis csinal nekem egy honlapot, amin, mivel o csinalja, meg tudja nezni hogy ki ment ra, mikor , mit nezett es hogy HONNAN!!!!!es amilyen szemet es mert nagyon remelte hogy jovok, de felt, hogy nem, hat amikor az isztanbuli repteren neteztem, 5x megkert, hogy nezzem meg mit valtoztatott a honlapon es igy biztosan rajott hogy hat ott vagyok.....hu, de merges voltam, hogy ilyen buta, hogy igy elrontja:)

de azert megleptem, mert egyedul eltalaltam a munkahelyere, amire azert nem szamitott, es pont akkor jottek vissza kajalasbol, amikor megjottem,es eszre se vett es igy jol megleptem..azt hitte, kesobb jovok,vagy otthon varom,vagy felhivom ot vagy mast,vagy ilyesmi...

az ut eleg ok volt, csak 5,5 ora isztanbultol delhiig, a repteren semmit nem aludtam, mert lehetett internetezni,de mar annyira hulla voltam, a gepen is alig tudtam, volt szep romantikus ismeretlen film,annyira szar minosegben hogy se hallani se latni nem nagyon lehetett,(Marcinak: August Rush a cime, tok szep volt, kaja...nem emlekszem, torok mogyoro, csirke, krumpli salata, csoki puding,kenyer,sajt) aztan delhiben mar 2 napja nem aludtam, komoly harcokra volt szuksegem,hogy az emberek elaruljak hol talalok riksat,mert szegeny feher lany egyedul, mert a riksahoz ki kellett menni a repterrol, kulonben alig volt vki ott, es nem engedtek, hogy azzal menjek, csak elore fizetett taxival, ami konkretan 8x annyiba kerult, es hiaba mondtam,hogy eltem mar indiaban stb, egyszeruen nem akartak elarulni,ugyhoy osszevissza koroztem, mire meglett, de akkor meg ok is csak 2x annyiert akartak elvinni,aztan feladtam es visszamasztam a repterre a 40kg-os cuccaimat cipelve, ahol talaltam buszt, ami tok olcso volt es egyenes elvitt a buszmegalloba,de ez igy 3 oraba telt fel ora helyett kb.,persze itt is nagyon feltettek, foleg a gazdag indiaiak,meg akik kulfoldon eltek, hogy jaj szegeny lany egyedul, pedig igazan nem volt mitol felteni, nagyon nem biznak meg egymasban, es kulon elkisert egy masik a buszomhoz: a repteren, meg nem akartak a bankban valtani, mert epp szamolgattak a penzt a maszek valto meg mondta hogy nala ne valtsak,mert o ker comissiot es rosszul jarok, aztan amikor tole is kerdeztem,hogy hol a riksa es hogy nem vagyok hajlando taxival menni,akkor megsajnalt es valtott minden papir nelkul sokkal jobban,mint akarhol,csak ugy kez alatt:)

az utat nagyjabol vegig aludam ,kb.6 ora volt..aztan a vegen ket egyetemista 20 eves srac nagyon feltett, hogy ehes maradok,mert ataludtam a reggelizo megallast es adtak kekszeket es nem engedtek,hogy ne egyem meg,met hogy biztos ehes maradok:) aztan beszelgettunk sokat es Chandigarhba erve is segitettek lepakolni a csomagom a csomagmegorzobe, aztan elvittek oda,ahol a Tomi dolgozik, mert en kideritettem a cimet...

aztan Tomi hazavitt, en aludtam, amig o visszament dolgozni, aztan este lementunk kajalni, meg tancoltunk, meg meseltunk..kb.fel4ig

1 evvel kesobb - Pakisztanbol

Hat sajna India ota meg jobban lemaradtam..pedig voltam azota Equadorban valasztasokat felugyelni es Etiopiaban, Kenyaban meg Tanzaniaban is..remelem azt is majd felrakom valamikor, mert fantasztikus elmeny volt

Jelenleg Pakisztanban Aiesec Traineeship, Unilever CSR - iszonyat jo a munka, egyutt lakom egy lakas kulfoldivel, sok Aiesec meg rengeteg mas activity, ugyhogy NAGGGYON JOOOO!!!!Hogy is kezdodott:

Pakisztán fele átmentem Észak – Indián, gondoltam megnézem azt is hamár „errefele” járok. Ez egy kb.1 hetes út lett végülis. Delhibe érkeztem, onnan egyenes Chadigarhba, ahol egy 2-3 napot töltöttem, aztán irány észak. Shimla, régi brit hegyi üdülőhely a Himalája lábánál, Dharamshala, ahol a tibeti buddhisták élnek és a dalai lámát is láttuk és Amritsar a szikhek szent helye. Igazi vallási gyorskörút hindu, muszlim, tibeti és szikh ünnepeket és templomokat látogattunk. Hihetetlen volt. Aztán gyalog át a határon Pakisztánba, ahol fantasztikus fogadásban volt részem. Pár nap a történelmi Lahore-ban az Aiesecesekkel, majd egy 23 órás fullasztó vonatút után Karachi. Azóta meg annyi, de annyi, de annyi minden, hogy nem tudom mikor fogom magam utolérni. Nemhogy le is írniJ